Az első csapdába már a ház ajtajában belesétálhatunk. Aki belép egy házba, annak le kell vennie a cipőjét, és az előszobában készített papucsba kell belebújtatnia a lábát. Csak ebben a papucsban szabad a házban járni, de ha valaki az illemhelyet szeretné felkeresni, akkor lábbelijét előzőleg fel kell cserélnie az illemhelypapuccsal.
Evésközben szürcsölni vagy csámcsogni egyáltalán nem számít neveletlenségnek, hanem a jó közérzet jelének tekintik. Megesik, hogy külföldi vendégtől csodálkozva megkérdik: „Hiszen ön nem is szürcsöl. Talán nem ízlik az étel?”
Ha az ember szeretné elkezdeni az evést, elegendő annyit mondani: „Itadakimaszu”, azaz „Én eszem”. Hogy a többiek is esznek-e, nem érdekes. Ha befejeztük az evést, mondjuk azt: „Gocsiszó szama desita” – azaz „Hatalmas lakoma volt.
Ha rizst szolgálnak fel, evőpálcikáinkat nem szabad az ételben állva hagynunk, mert az a holtaknak meggyújtott füstölőpálcikákra emlékeztet, és a helyiek szerint szerencsétlenséget hoz.
Az italfogyasztásnak is megvan a maga etikettje. Illetlenségnek számít, ha az ember magának tölt. Ez az asztalszomszéd feladata. Ha az ember már nem kíván többet inni, hagy egy keveset a poharában, hogy több italt ne töltsenek neki.
Egy vidám társaságban nem kerülhető el az alkoholfogyasztás. Tehát: igyunk együtt a vendéglátóval, de csak mértékkel! Ha egy külföldi részegen megy ki az utcára „elveszti arcát”, azaz a tekintélyét. És ha „csin-csin” felkiáltással szeretnénk befejezni a pohárköszöntőnket, tegyünk le róla. A japán gyereknyelvben ugyanis ez a férfi nemi szerv megnevezése.
Nyilvánosság előtt gyengédséget mutatni szigorúan tilos. Még ha csak egymás kezét fogják is a szerelmesek, az is illetlenségnek számít.
A névjegy nagyon fontos, ezért bőségesen lássuk el magunkat vele! Névjegykártyánkat két kézzel nyújtsuk át szemközti partnerünknek, és eközben hajoljunk meg! A kártyát úgy fordítsuk, hogy a partner el tudja olvasni a szöveget! A másik fél a névjegyet meghajolva veszi át, és a saját ugyanilyen testtartásban nyújtja felénk.
A fürdőszobában is etikettnek megfelelően kell viselkednünk. Barbár tettnek számít, ha valaki a fürdőkádban szappanozza be magát. Ezért ezt még a kádon kívül tegyük meg, és ott öblítsük le a habot. Csak ezután lépjünk be a fürdőkádba. De vigyázat! A víz forró, 40-45 fokos! Ha nyilvános illemhelyre megyünk, ne csodálkozzunk azon, hogy azt férfiak és nők közösen használják. A piszoárok az előtérben vannak, és a hölgyek egyszerűen elmennek a vizelő férfiak mellett. Maga az illemhelye európai ember számára szokatlan módon csak egy lyuk a padlón.
A családi illemhelyek ezzel szemben semmilyen kívánnvalót nem hagynak maguk után. Némelyikük valóságos technikai csoda. Fényérzékelők indítják be a működését, rafinált világítás gyullad ki, zeneszó hangzik fel. A WC-csésze elő van melegítve, és egy szárítóberendezés megszárítja a nedves testtájakat.
Hasonló cikkek a Tudtad oldalon is találsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése