2012. szeptember 19., szerda

Rágod a körmöd? Még semmi nincs veszve!


Sokan közülünk küzd meg nap mint nap azzal a rossz szokással, hogy rágja a körmeit. A szakemberek ezt a pillanatnyi idegállapot levezetésével magyarázzák, amely vagy szorongás esetén, vagy akár unalomból is felléphet.


2012. május 22., kedd

Méhek Tánca - Egy Szigorú Állam, Saját Nyelvvel

Minden dolgozó a királynőt szolgálja, és pontosan meghatározott feladatokat lát el.

A méhek az úgynevezett szociális vagy államalkotó rovarok közé tartoznak. Ez annyit jelent, hogy többé-kevésbé rajokba, sajátos államokba tömörülve élnek. Ezek egy szaporodni képes királynőből, bizonyos számú (gyakran néhány száz) szaporodóképes hímből, valamint a többséget kitevő (30-70 000) szaporodásra képtelen dolgozóból állnak.


Az állam egyik ismérve, hogy igen jól szervezett munkamegosztás szerint működik, minden egyednek megvan a maga feladata, amelyet ellátni köteles. Míg a királynő és a hímek dolga a szaporodás, addig a dolgozók - amelyek ivarukat tekintve nőstények - végeznek minden egyéb fontos és nehéz munkát. A dolgozók életútja,  "szakmai pályafutása" a következőkben ismertetettek szerint alakul.

Életük első három napjában a fiatal dolgozók a kaptár tisztogatásával vannak elfoglalva. Az ezután következő három napban már nehezebb feladatot kapnak, mégpedig az idősebb lárvák mézzel vagy pollennel történő etetését végzik. A rá következő három napban a fiatalabb lárvákat etetik váladékukkal, a méhpempővel, valamint azok ápolásával foglalatoskodnak. A lárvák közül elsősorban a jövő méhkirálynőit kell megkülönböztetett figyelemmel gondozniuk.

A külső szolgálat a lakóhely közelében tett első, tájékozódó jellegű repülés, azaz a kaptárt körülvevő világ megismerése után kezdődhet el. Ekkortól kezdve életük körülbelül 20. napjáig a fiatal méhek a felnőttekre jellemző különböző feladatokat látnak el.

Egy dolgozó feladatai nagyjából a következő tevékenységekre terjednek ki: a lépsejtek építése viaszból, a gyűjtők fogadása, a nektár és a virágpor behordása, a királynő ellátása, a hulladék, valamint az elpusztult méhek eltávolítása a kaptárból. Tehát minden, a lakóhelyük rendben tartásához szükséges feladat ellátása a dolgozók kötelességei közé tartozik.

A méhkirálynő egyetlen feladata abból áll, hogy petéket rakjon, naponta akár
1500-at is. A 3-5 évig élő királynőt a mindössze 4-5 hétig életben maradó dolgozók táplálják.

A 20. nap körül a fiatal méhek az őr rangjára emelkednek. A bejáratnál tehát őrségek állnak, távol tartják a betolakodni vágyókat, és a rajra jellemző szagok alapján ellenőrzik a hazatérő társaikat.

Az őr szerepe után táplálékgyűjtőkként és - szállítókként dolgoznak. Ezután életük végéig a renkívűl fontos felderítői pozíciót töltik be, hiszen nyilvánvaló, hogy csak az idősebbek ismerhetik igazán jól a kaptárra jellemző sajátos kommunikációs rendszert.

Ilyesmi érdekességeket a tudtad blogon is olvashatsz még!

2012. május 18., péntek

Az alvás és az álmok tudománya

Az emberiség az idők kezdete óta próbálja megérteni és hasznosítani az álmait. Az időszámításunk előtti hatodik század végén az emberek görög templomokban, óriási kígyók között töltötték az éjszakát, azt remélve, hogy egy isten megajándékozza őket a gyógyító álommal, s így a gyógyítás szimbolikus követévé válhatnak. Az Ószövetségben Isten akarata a próféták élmain és látomásain keresztül jutott érvényre. Az időszámításunk utáni második évszázadban az álmokkal kapcsolatos elméletek széles választéka terjedt el, a misztikus álmoktól kezdve az orvosin át az elemző típusú álmokig.


A tizennyolcadik és tizenkilencedik században a természettudományok megjelenésével az álmok elveszítették jelentőségüket, nem úgy, mint a kelet-európai és különféle törzsi kultúrákban, ahol még ma is nagy jelentőséggel bírnak. Freud egyik fő kezdeményezése az volt, hogy a nyugati világot ráébressze az álmok igazi értékére. Mikor a századforduló idején megpróbálta bizonyítani az álmok jelentőségét, érvei csupán elméletként állták meg a helyüket. Az 1950-es évek időszaka volt az első, hogy alvó emberek százezreinek vizsgálatával a világ tudósainak sikerült szert tenniük jó néhány tudományos tényre. A REM-fázis (gyors szemmozgás) felfedezésével 1953-ban a kutatók megértették, hogy az álmok döntő hatással lehetnek mentális egészségünkre. Az tehát, hogy minden ember álmodik - akár emlékeznek álmaikra, akár nem -, végül bebizonyosodott.

2012. május 12., szombat

Vigyázat, Japán Csapdák!

Japánban különleges szabályok vannak érvényben. Fontos, hogy mindenki betartsa azokat, még a külföldiek is.

Az első csapdába már a ház ajtajában belesétálhatunk. Aki belép egy házba, annak le kell vennie a cipőjét, és az előszobában készített papucsba kell belebújtatnia a lábát. Csak ebben a papucsban szabad a házban járni, de ha valaki az illemhelyet szeretné felkeresni, akkor lábbelijét előzőleg fel kell cserélnie az illemhelypapuccsal.

Evésközben szürcsölni vagy csámcsogni egyáltalán nem számít neveletlenségnek, hanem a jó közérzet jelének tekintik. Megesik, hogy külföldi vendégtől csodálkozva megkérdik: „Hiszen ön nem is szürcsöl. Talán nem ízlik az étel?”

Ha az ember szeretné elkezdeni az evést, elegendő annyit mondani: „Itadakimaszu”, azaz „Én eszem”. Hogy a többiek is esznek-e, nem érdekes. Ha befejeztük az evést, mondjuk azt: „Gocsiszó szama desita” – azaz „Hatalmas lakoma volt.


Ha rizst szolgálnak fel, evőpálcikáinkat nem szabad az ételben állva hagynunk, mert az a holtaknak meggyújtott füstölőpálcikákra emlékeztet, és a helyiek szerint szerencsétlenséget hoz.

Az italfogyasztásnak is megvan a maga etikettje. Illetlenségnek számít, ha az ember magának tölt. Ez az asztalszomszéd feladata. Ha az ember már nem kíván többet inni, hagy egy keveset a poharában, hogy több italt ne töltsenek neki.

Egy vidám társaságban nem kerülhető el az alkoholfogyasztás. Tehát: igyunk együtt a vendéglátóval, de csak mértékkel! Ha egy külföldi részegen megy ki az utcára „elveszti arcát”, azaz a tekintélyét. És ha „csin-csin” felkiáltással szeretnénk befejezni a pohárköszöntőnket, tegyünk le róla. A japán gyereknyelvben ugyanis ez a férfi nemi szerv megnevezése.

Nyilvánosság előtt gyengédséget mutatni szigorúan tilos. Még ha csak egymás kezét fogják is a szerelmesek, az is illetlenségnek számít.

A névjegy nagyon fontos, ezért bőségesen lássuk el magunkat vele! Névjegykártyánkat két kézzel nyújtsuk át szemközti partnerünknek, és eközben hajoljunk meg! A kártyát úgy fordítsuk, hogy a partner el tudja olvasni a szöveget! A másik fél a névjegyet meghajolva veszi át, és a saját ugyanilyen testtartásban nyújtja felénk.


A fürdőszobában is etikettnek megfelelően kell viselkednünk. Barbár tettnek számít, ha valaki a fürdőkádban szappanozza be magát. Ezért ezt még a kádon kívül tegyük meg, és ott öblítsük le a habot. Csak ezután lépjünk be a fürdőkádba. De vigyázat! A víz forró, 40-45 fokos! Ha nyilvános illemhelyre megyünk, ne csodálkozzunk azon, hogy azt férfiak és nők közösen használják. A piszoárok az előtérben vannak, és a hölgyek egyszerűen elmennek a vizelő férfiak mellett. Maga az illemhelye európai ember számára szokatlan módon csak egy lyuk a padlón.


A családi illemhelyek ezzel szemben semmilyen kívánnvalót nem hagynak maguk után. Némelyikük valóságos technikai csoda. Fényérzékelők indítják be a működését, rafinált világítás gyullad ki, zeneszó hangzik fel. A WC-csésze elő van melegítve, és egy szárítóberendezés megszárítja a nedves testtájakat.

Hasonló cikkek a Tudtad oldalon is találsz.

2012. május 9., szerda

Az írástól a könyvnyomtatásig

Nagyon hosszú út vezetett odáig, ahol ma tart a világ. Szinte el sem tudjuk képzelni, hogy azok a dolgok, amelyek ma már teljesen természetesek, és amelyek a mindennapjaink részei, valaha ismeretlenek voltak az emberiség számára. Az egyik ilyen dolog az írás és a könyvnyomtatás.


Hogyan alakult ki az írás?

Az emberiség számára talán az egyik legfontosabb dolog volt - persze a rengeteg más szintén nagyon jelentős dolog mellett - az írás kialakulása. E nélkül talán nem is ismernénk történelmünket, nem fejlődtek volna a tudományok. A kőkorban, amikor még egyáltalán nem ismerték a papírt, az emberek a sziklák falaira rajzoltak. Eleinte csak egyszerűbb jelek szerepeltek rajtuk, később azonban már komoly vadászjeleneteket, állatokat és isteneket ábrázoltak. Egy valóságos szimbólumrendszer alakult ki, ahol az egyes képek mindig szimbolizáltak valamit. Ezeket a jeleket később agyagba karcolták, amit utána kiszárítottak, s ezt az írást hívták ékírásnak.

ÉKÍRÁS

Végül az egyiptomiak voltak azok, akik feltalálták a papiruszt, mely laposra döngölt és préselt nádrudakból készült papír volt. Az erre írt írásjeleket hívták hieroglifáknak. Az ékírásból és a hieroglifákból pedig olyan írások jöttek létre, amelyek még ma is léteznek.

HIEROGLIFA


Gutenberg és a könyvnyomtatás

Sokáig úgy készültek a könyvek, hogy azokat kézzel írták. Igaz ezek gazdagon díszített kódexek voltak, azonban nagyon hosszú időt vett igénybe az elkészítésük, éppen ezért szép lassan elfoglalták helyüket a nyomtatott könyvek. A folyamatosan alakuló egyetemek és tudományok rohamos fejlődése szinte már megkövetelte, hogy olyan technikát alakítsanak ki, amellyel a szövegeket, könyveket több ezer példányban, ugyanolyan formában tudják előállítani. Természetesen ez kézi másolással nem volt megoldható, így egyre nagyobb szükség volt egy új módszer kialakítására. Ugyan korábban is voltak kísérletek, ám a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója nem más volt, mint Johannes Gutenberg a 15. században.

GUTENBERG "NYOMTATÓJA

Gutenberg találmányának a lényege az volt, hogy egyesével öntötte ki a betűket fémből. Egy olyan kézi öntőt hozott létre, melyből óránként több mint 100 betűt készített el. A betűkből egy sínben alkotott szavakat, valamint sorokat, míg végül egy teljes oldal lett belőle, melyet kézi préssel korlátlan számban lehetett papírra nyomni. Gutenberg készített kis latin nyelvkönyveket, naptárt, búcsúcédulákat, röpiratokat, fő műve pedig egy 42 soros Biblia volt, melyet egyszerűen csak Gutenberg-biblia néven szoktunk emlegetni. Találmánya nagy jelentőséggel bír, hiszen lehetővé tette, hogy az írott anyagok sokkal nagyobb tömegekhez jussanak el, ezáltal pedig az információ sokkal gyorsabban terjedjen. Természetesen a könyvnyomtatás feltalálása óriási hatással volt a világra, s hamar eljutott az egyes országokba, így hazánkba is, ahol Hess András nevéhez fűződik az első nyomda létrejötte.

GUTENBERG EREDETI BIBLIÁJA